Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)

A BékésWiki wikiből

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

A Trencsén megyei Puchón született 1710. novemberében, Tessedik György (mészáros) és Nedeczky Eszter gyermekeként. Szegény, de vallásos családból származott. A szülők igyekeztek a tehetséges Sámuel taníttatását segíteni.

Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat folytatott. 1728-ban a pozsonyi főiskola hallgatója lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált.

1738-ban feleségül vette a pozsonyi gyökerekkel rendelkező Lang Erzsébetet. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. Fiuk Tessedik Sámuel szarvasi lelkész.

Mindössze 39 éves volt, amikor Békéscsabán elhunyt 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.

Munkássága

Jénából hazatérve, másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott és Békéscsabára került (Burian Sámuel lelkész helyére).

Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit", és egy általa kidolgozott rendtartást olvasott fel. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, és elhatározták, hogy azokat évente kétszer a szószékről olvassák fel, majd magyarázzák el. A Gyülekezeti Rendtartás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Az első a szent keresztséggel kapcsolatos, a második az úrvacsora szentségéről rendelkezik. A harmadik pont a szent házasságról ír; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik, és elrendeli, hogy az esketést zene, lövöldözés ne zavarja meg a templom környékén. Meghatározza a rendet a gyülekezeti istentisztelet idején (elvárt viselkedés, imádkozás módja, templomba járás elmulasztásának bejelentése). Az utolsó pont az egyéb szükséges teendőkkel foglalkozik és a társadalmi állapotokról nyújt tájékoztatást (fiú- és lánygyermekek iskoláztatása, keresztény viselkedési normák betartása, istentisztelethez kapcsolódó tiltott tevékenységek, az erkölcstelen személyek feljelentése). Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is meghatározó volt. Bevezetésének köszönhetően a csabai nép erkölcsössé, egységessé és evangélikussá vált.

Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik több újítást is bevezetett. Ilyen reformja volt többek közt az új történetek felolvasása (pl. Márton-napon Luther életének közlése), a hívek számára nyilvános katekizáció (Káté-oktatás) biztosítása, iskolák vizsgája, énekes imádkozások bevezetése és a házasság előtt állók vizsgáztatása.

Tessedik egy röpiratot is kiadott (Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját.

Az 1718-ban megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett, Tessedik érdeme a még most is fennálló ótemplom - ma Kistemplom - "derekának" felépíttetése. A templomot 1745. november 11-én szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel.

1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését halála megakadályozta. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, nagy tiszteletnek örvendett a hívek körében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését tőle Vandlik Márton vette át.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök