Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)

A BékésWiki wikiből

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Gusztáv Adolf

1816. október 14-én Kochanócon (Trencsén megye) született. Anyja Podhradszky Eszter, apja, a neves Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar nyelvet használták.

Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte. Felsőfokú tanulmányai során Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult. Itt elsajátította a francia nyelvet, foglalkoztatta a zene is. 1838-ban sikeresen levizsgázott, ezt követően két évig a jénai egyetemen hallgatója volt. Eközben végigjárta Németországot, megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában, Berlinben.. Hazatérése után nevelői munkát vállalt Világoson, ahol Bohus János, gazdag katolikus földesúr fiainak nevelését vállalta magára.

1845. május 28-án feleségül vette a lelkészcsaládból származó Dlhányi Maximiliana lelkész leányt, a szarvasi tanár Dlhányi ’Sigmond testvérét. A házasságból öt gyermekük született: István, Josef, Matild, Gusztáv és ’Sigmond.

Életének utolsó éveiben lázas betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. 1890. augusztus 19-én halt meg Békéscsabán.

Munkássága

1843-ban apja maga mellé vette segédlelkésznek, majd felavatása után az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. 1853-ban került Békéscsabára, ahol egy 20.000 lelkes szlovák nyelvű evangélikus gyülekezetben kezdte a szolgálatát az idős Haan János mellett, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében, igyekezett megreformálni a gyülekezet belső életét: a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét megerősítette, a hétköznapi könyörgések rendjét megváltoztatta; és új istentiszteleti alkalmat is bevezetett, az óév estét, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.

Lelkésztársa az 1855 őszén megválasztott Haan Lajos volt, akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot 1868-ban esperessé, 1872. június 20-án bányakerületi püspökké nevezték ki.

Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. 1879-ben gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé. 1890. április 29-én főrendiházi tag lett.

Irodalmi munkássága is jelentős: az 50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek nevezetes hazai és németországi egyházi lapban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze (mivel eddig az új testamentumot használták olvasókönyvként), illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. A nevéhez fűződő kötetek a gyakorlati egyházi munkát segítették. 1867-ben jelent meg a szlovák nyelvű ágendája. 1876-ban konfirmációs kátét és Luther kiskátéjának szlovák fordítását adta ki. 1877-ben megjelentette édesapja életrajzát a „Nagy papok életrajza” című gyűjteményes kötetben. Az egyetemes közgyűlés 1868-ban rábízta a zsinati előmunkálatok - azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv - sajtó alá rendezését, amely 1870-ben készült el. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát. E mű elismeréséül a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel. A bécsi egyetem a teológia tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök