Südy Ernő (1882-1973)

A BékésWiki wikiből

gyógyszerész

Tartalomjegyzék

Élete

Dr. Südy Ernő

Dr. Südy Ernő 1882. szeptember 18-án Makón született. Édesanyja, aki a nagyváradi püspöki palota magas kultúrájú légkörében nőtt föl, és nagyműveltségű, zeneileg magasan képzett asszony volt, sokat foglalkozott gyermekei kulturális nevelésével. Ernő rendkívüli érdeklődést mutatott szinte minden művészeti ág, de különösen a zene iránt. A négy elemi iskolai osztályt Békéscsabán, a hat gimnáziumot Nagyváradon és Szarvason végezte el, majd egy évet töltött gyakornokként édesapja patikájában (akkor még nem volt kötelező az érettségi a gyógyszerészethez).

A lelkes, nagy eszméktől lángoló ifjú többre vágyott, és folytatni kívánt a gimnáziumot. Édesapja az egyik legjobb nevű gimnáziumba íratta be Nagyszombaton a jezsuita szerzetesekhez. Igen magas színvonalú volt a gimnázium zenei élete, Südy Ernő itt ismerkedett meg alaposabban a komoly zenével.

Érettségi után ismét egy évet tölt gyakornokként a családi patikában, majd 1902-től-1904-ig Kolozsváron járt egyetemre. A gyógyszerészkar mellett beiratkozik a konzervatóriumba zongora és zeneszerzés szakra, sőt külön engedéllyel két évet elvégez az orvosi karon is. Érdeklődési köre a zenén kívül kiterjedt az irodalomra, a képzőművészetre és a filozófiára is.

1904-ben megszerezte a gyógyszerészi diplomát, és a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem I. számú Chemiai Intézetében Than Károly doktorandusza lett. A kísérletes munkán alapuló doktori értekezését – melynek címe: „A higany térfogatos meghatározása szerves vegyületekben” – néhány hónap alatt elkészítette, majd 1905-ben elnyerte a doktori címet.

1908-ban megnősült, felesége, Tevan Gizella a későbbi jó hírű Tevan-nyomda, illetve -kiadó tulajdonos család tagja, aki 1883-ban született. Kiváló zenei ízléssel és kifinomult művészi érzékkel méltó társa és segítője volt férjének. Két gyermekük született: Ernő 1909-ben és Erzsébet 1910-ben, mindketten gyógyszerészek lettek.

Dr. Südy Ernő a fotografálással is aktívan foglalkozott és művészi képeivel sok elismerést szerzett. Kedvence Tolsztoj és a "Háború és béke" volt, amit több mint 20-szor el is olvasott. A filozófusok közül Schoppenhauert és Nietzsche-t tartotta sokra.

A háború alatt nagy bátorságról tett tanúbizonyságot: a várost elfoglaló oroszokkal jó kapcsolatot ápolt, szlovák nyelvtudását jól tudta használni és sok orosz katonát szállásoltak be hozzájuk.

Öt nap híján 91 éves lett volna, amikor 1973. szeptember 13-án elhunyt.

Munkássága

Südy Ernő a doktori cím megszerzését követően egy évet Bécsben töltött, ahol egy vegyi gyárban dolgozott, a városban lehetősége volt megismerni a magas színvonalú zenei és kulturális életét. A sablonos, gyári rutinmunka azonban nem elégítette ki, ezért állást váltott. 1906-ban a pécsi Magyar Korona gyógyszertárban dolgozott, majd visszatért Békéscsabára és édesapja mellett segédként tevékenykedett.

A megházasodása után az ifjú pár megpróbálkozott az önálló élettel, Jászapátiban béreltek patikát egy évig, de a szívük visszahúzta őket Békéscsabára. Dr. Südy Ernő 1909-től 1922-ig édesapja mellett dolgozott.

A napi munka mellett továbbra is sokat foglalkozik a művészetekkel, különösen a zenével. Hitvallása szerint "a magasabb rendű embert az különbözteti meg az átlagtól, hogy igyekszik abból a sok örök értékből, amit az elmúlt korok művészei és gondolkodói létrehoztak minél többet megismerni és elsajátítani". Lakása hamarosan az irodalmat és zenét szerető polgárok találkozóhelyévé vált, ahol versek olvasásával és házi muzsikálással foglalkoztak. 1913-ban sógorával, dr. Révész Sándor fogorvossal együtt megszervezte az Aurora Kört, mely 1950-ig tartó működése során kiváló és haladó gondolkozású művészek sokaságát hívta meg Békéscsabára, és amelynek tevékenysége közel 40 éven át meghatározta a város kulturális életét.

A családi gyógyszertárat 1922-ben édesapja az ő nevére íratta, s ő vezette 1942. május 15-ig, amikor átadta fiának. 1930 és 1939 között a Gyógyszerész Egyesület Vidéki Szervezetének elnöke volt.

A művészetek mellett politikával is foglalkozott, mint baloldali gondolkodású ember a Károlyi-párt megyei elnöke lett. A kommün idején a pártot feloszlatták és ő átlépett a kommunista pártba. A románok betörése miatt a kommün Békéscsabán csak egy hónapig tartott, így különösebb aktivitást nem fejtett ki. 1945-ben a kommunista párt helyi vezetői rábízták a város kulturális életének újra szervezését, és 1950-ig sok más mellett megszervezte a népkönyvtár és a múzeum újraindítását. Régi vágya teljesült, amikor létrehozhatta a városi zeneiskolát.

A patika államosítását jó kommunistához illően vette tudomásul, de maradhatott a lakásában és nyugdíjazásáig dolgozhatott is a patikában.

Díjak, kitüntetések

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök