Remenár Elek (1876-1959)

A BékésWiki wikiből

igazgató-főorvos, sebész

Dr. Remenár Elek

Tartalomjegyzék

Élete

Zemplén megyében, Nagymihályon született 1876. január 6-án.

Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Tanult Bécsben és Berlinben is. 1900-ban orvosdoktorrá avatták.

1900-tól hét éven keresztül híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el.

1908-ban megházasodott, Reicher Máriát vette feleségül.

Kedvelte a zenét, szabadidejében brüsszeli csipkét készített.

1959. április 9-én, 83 éves korában hunyt el Békéscsabán. A Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

A csabai közkórház igazgatója. (Forrás: Békésmegyei Közlöny)
Forrás: Körösvidék

Kitűnő szakmai felkészültséggel került 1907. május 1-én a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak. A visszaélések miatt távozásra ítélt dr. Reisz Miksát váltotta a békéscsabai kórház élén.

A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített. A szerb fronton megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezredorvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban. Tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: Koronás Arany Érdemkeresztet, Sebesülési Érmet és Károly Csapatkeresztet.

A megsebesített Áchim L. Andrást Remenár Elek műtötte meg, a végzetes sérüléseket azonban nem élte túl Áchim. 1919-ben igazgatóként sikerült elérnie a város vezetésénél dr. Becsey Oszkár főorvosi kinevezését. A korszak szokásaitól eltérően női sebészorvost foglalkoztatott, dr. Koppányi Ida személyében.

A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. Az intézmény fejlesztésére csak az 1930-as évektől volt lehetőség a város által felvett külföldi kölcsönökből. Ebből a pénzből 1933-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját. 1935. február 11-én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült, így 1936-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. Az új orvosi könyvtárszoba kialakítását 130 könyv felajánlásával segítette.

Remenár kitűnően felkészült sebész volt. Számos új műtéti eljárást vezetett be, ortopédiai műtétekre is vállalkozott. Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. Tapasztalatait előadásokon osztotta meg kollégáival, az Országos Orvos Szövetség békés megyei fiókjának továbbképző tanfolyamán oktatott is. A kötőhártya elfásulásáról publikációt is közölt.

Igazgatói ténykedése a két világháború közötti időszakra is kiterjedt, abban az időszakban, amikor a kórház fenntartása is veszélybe került. A katonai feladatok miatt az orvosi könyvtárat felszámolták, a katonának behívott orvosokat kisegítőkkel pótolták.

37 évi szolgálat után 1944-ben – egyik napról a másikra – nyugdíjazták, az új igazgató dr. Szabó Dénes lett. A háború közbeni szükségállapotok és az orvoshiány miatt 1945 végéig még aktívan dolgozott. Nevéhez fűződik a Lepény Pál utcai, majd a Tagányi villában működő szükségkórház felállítása.

Szakmai munkája mellett kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán. Az 1913-ban megalakult Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör alelnökének választották. 1914-ben a 16 főre emelkedett Aurora Zenekar őt kérte fel karnagynak, amely megbízatásnak örömmel tett eleget.

Békéscsaba közéletében több vezető tisztséget is betöltött. Elnöke volt a Békéscsabai Daloskörnek, társelnöke a Békésmegyei Dalosszövetségnek. Örökös tiszteletbeli elnöke volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek, alelnöke a Csabai Atletikai Klubnak és a békéscsabai Kaszinó Egyletnek. 1936-ban megszerveződött a Békéscsabai Orvos Kör, melynek díszelnökévé az igazgató-főorvost választották. Igazgatósági tagja volt az Apolló Mozgóképszínház Részvénytársaságnak és a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. Rendes tagja volt a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségnek. A városban a legtöbb adót befizetők névsorában szerepelt a neve.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök