Réthy Béla (1862-1935)

A BékésWiki wikiből

gyógyszerész, gyógycukorkagyáros

Réthy Béla

Tartalomjegyzék

Élete

Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született német származású családban. Nagyapja, Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő, kinek Lipót nevű fia nyomdász, Pál békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig apja szakmáját vitte tovább. (1844-ben Réthyre magyarosították nevüket.) Réthy Vilmos (1819-1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermeke volt Béla. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil.

Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Ezért az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, majd Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött el. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves Rozsnyay Mátyás patikájába állt be, az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1882-től, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba írt cikkeket, valamint fordított német lapokból. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek mellett is csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet 1884-ben.

1892-ben megnősült, Vidovszky Erzsébetet vette feleségül. Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Réthy Béla (1893-1986), Károly (1895-1965), István (1897-1984), Imre, Dezső. Ketten (László) gyermekkorukban elhunytak. Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.

Békéscsabán 1935. december 22-én hunyt el.

Munkássága

Rethy cukorka1.jpg
Rethy cukorka2.jpg

1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesítette a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. 1891-ben Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát, mint Békéscsabán.

1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát. Ugyanakkor a laboratórium jobb kihasználására reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Összesen 1100-féle cikket készített. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően a pemetefű cukorka az egész országban ismertté vált.

Gyógyszertárában szívesen fogadott gyakornokokat. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezte távozhattak. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté: az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezést. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. 1911-ben megvásárolta az addig csak bérben tulajdonlott gyógyszertárat.

Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a Rudolf gimnázium felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet.

Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak, Bélának, Károlynak és Istvánnak a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot. Haláláig gazdálkodással foglalkozott.

Emlékezete

A Réthy család sírja

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök