Naményi Elek (1900-1975)

A BékésWiki wikiből

(Neumann Elek (1900-1975) szócikkből átirányítva)

földbirtokos, vegyészmérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Neumann Elek
Neumann Elek 1900. szeptember 20-án Békéscsabán született. Édesapja, a németszentpéteri születésű Neumann Manó (1857. november 221928. augusztus 11.) földbirtokos és a Békéscsabai Áruforgalmi Rt. ügyvezetője volt. Édesanyja Raschofszky Matild (1866. március 51944. június 29.) Békéscsabán született.

Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát 1924-ben kitűnő eredménnyel. 1927-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője. 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943-44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.

1937. november 25-én házasságot kötött a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, Róna Margittal (1914. január 21944. június 29.). Házasságukból egy gyermek született Neumann Gábor Mihály (1940. február 10 – 1944. június 29.)

Neumann Eleket 1940-ben, 1942-ben és 1943-ban munkaszolgálatra hívták be (Gyoma, Debrecen, Hajdúnánás). 1944. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, 1944. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját június 26-án deportálták. A szerelvény 1944. június 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba. Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a Neumann Gábor, aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl. A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.

1945-ben Békéscsabán Polikémia Vegyi Üzem néven egy kis üzemet létesített, melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - 1949-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát, (1909. március 21983. július 14.) és megszületett Péter (1947. július 13 - ) nevű fia. 1949-ben családjával elköltözött Budapestre. Nevét 1950-ben Naményira magyarosította. Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. 1950-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. 1961-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott 1974-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg. 1975. május 18-án hunyt el.

Leszármazottak

Gyermekek

Unokák

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatakozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök