Nattán István (1902-1975)

A BékésWiki wikiből

a csabai vitorlarepülés atyja, gépészmérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Nattán István 1902. augusztus 2-án született Budapesten. Siklórepüléssel a műszaki egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni, Asbóth Oszkár és Rubik Ernő hatására.

Tragikus égési baleset következtében hunyt el 1975. január 29-én.

Munkássága

Gépészmérnöki oklevele megszerzése után, 1928-ban Békéscsabán épületgépészeti mérnöki irodát nyitott. A csabai sportrepülés meghonosítása érdekében 1932-től tevékenykedett, amit kedvtelése és rajongási vágya indított el benne. A Körösvidék című napilapban ifjúsági modellépítő sorozatot indított. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy közleményeit a legkisebb diákok is megértsék; így nem a repülés elméleti kérdéseire fektette a hangsúlyt, hanem gyakorlati munkákon keresztül oktatta a kíváncsi fiatalokat a vitorlázórepülésre.

A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) keretében megalakult repülőszakosztály választott vezetője lett. A 20 tagú csoport Nattán István tervei szerint és irányításával, Leel-Ősy Albert asztalos Luther utcai műhelyében megépítette az első siklórepülőt, amely a „Csaba vezér” nevet kapta. A „Csaba vezér” első próbastartján – 1935. július 6-án – Zsíros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Nattán István is többször felrepült a „Csaba vezérrel”, amelynek országos híre Békéscsaba büszkesége lett.

A „Csaba vezér” előző évi sikere ösztönzésre bírta a MOVE szakosztályát, hogy megszervezzen egy újabb repülőnapot, amelyre szeptember 8-án került sor. Céljuk az volt, hogy ez az esemény mind méreteiben, mind a rendezés tekintetében felülmúlja a többit, de ez kudarcba fulladt a rossz és szeles időjárásnak köszönhetően. A leghíresebb magyar vitorlázógép, a Karakán nem érkezett meg, így a „Csaba vezér” sem tudott felszállni motornélküli volta miatt, ráadásul még a szél is felborította, így komoly sérülést okozott neki.

Nattán István a személyét ért támadások miatt lemondott az osztályvezetői pozícióról és levelében tisztázta magát a vádak alól: „Kijelentem, hogy tisztségemet egyéni érvényesülésem céljaira soha felhasználni nem akartam, sőt a szakosztályban végzett munkám tetemes károkat okozott magánvállalkozásomban, mert sok időt és energiát emésztett fel. Presztízskérdést csináltam abból, ha még anyagi veszteség ér is, az általam elvállalt és elkezdett munkát befejezzem. Bejelentem a tisztelt elnökségnek, hogy a szeptember 8-i repülőnapot minden részletében előkészítettem, megszerveztem. Az általam elkészített programot, elrendezést, térképet rendelkezésükre bocsátom, de a repülőnap levezetését a fentek miatt nem vállalom. Én ott csak mint szerény néző fogok részt venni. Nekem nem a repülés a kenyerem, így ebből a munkából sem a Légügyi Hivatalnál, sem másutt a magam részére semmiféle előnyt sem biztosíthattam.”

A háború után Nattán nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a csabai vitorlázórepülő élet újbóli beindításába. Személyét nagy tisztelet övezte, ezért is választották meg 1946-ban a Békés Vármegyei Repülő Egyesület elnökévé. Később munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott a repülés területén tevékenykedni. 1956-ig dolgozott főmérnökként a Békés Megyei Téglagyári Egyesülésben, majd a konzervgyár tisztaüzemében.

Emlékezete

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök