Lipták Pál (1874-1926)

A BékésWiki wikiből

tanár, vállalkozó, államtitkár

Tartalomjegyzék

Élete

Lipták Pál

Békéscsabán született 1874. április 13-án Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után Kecskeméten édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.

1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát, ahol három évet töltött. Éles esze és tehetsége miatt már 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten, magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd leérettségizett.

Később Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1905-ben pályázatot írt ki egy múzeumépület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat pedig európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel, melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.

1906-ban – másodikként az országban – mérnöki doktorátust szerzett. Az ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.

Felesége Gabriel Emma. Gyermekeik: László, Gábor és Béla.

Hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én. Május 19-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-temetőben.

Munkássága

Az egyetemen tanári állást kínáltak neki, ambíciói azonban más irányba vezérelték. 1908-ban Budapesten létesített egy kis műhelyt Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése (1909) volt. A vállalat 1909-ben Pestszentlőrincen terjeszkedett. Lipták 1911. június 17-én részvénytársaságot hozott létre „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” néven, melynek 1917-ig részvényese és vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során a Monarchia legmeghatározóbb hadigyáraként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.

1917-ben kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. Nevéhez köthető az I. II., III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építése. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően cégét bekebelezte a Ganz-gyár, ami aztán 1927-ben felszámolásra került.

Sikeres vállalkozása mellett a politikai életben is szerepet vállalt. 1920-ban az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök