Köles Pál (1921-2002)

A BékésWiki wikiből

rendőr ezredes

Tartalomjegyzék

Élete

Köles Pál az 50-es évek elején

Köles Pál 1921-ben Oroson született paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Az elemi iskola után két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott 1942-ig, amikor is bevonult a magyar hadseregbe.

Felesége, Szabó Margit szintén nagykállói származású. Négy gyermekük született: Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött fia, Köles István később Békéscsaba város alpolgármestereként is tevékenykedett. Családja az 1956-os események után az utcára került. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.

1968-ban újra megnősült, második felesége Megyeri Erzsébet Lídia. A házasságból egy gyermekük született, Edit.

2002. február 24-én Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.

Munkássága

Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester

1945-ben – a 2. világháború után – a rendőrség kötelékébe lépett. 1946-ban már hadnagyként szolgált, majd 1952-ben századosi rangot kapott. 1955-ben egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, amelyet sikerrel megoldott. Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.

Az 1956-os események kezdetekor a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt. 1956. október 26-tól, rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik meghatározó szereplőjévé vált. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le. 1956 novemberében a bevonuló orosz csapatok letartóztatták. 1957 decemberében a rendőrség állományából felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték. Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből 1962-ben szabadult.

Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni, de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.

A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, 1990-ben a rendőrség visszafogadta soraiba, valamint ki is tüntette. Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit. Emellett a közéletben is aktív maradt, több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval levelezett, és az 1956-os események krónikáit cikksorozatokban egészítette ki. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.

Díjak, kitüntetések

Forrás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök