Kállay Kornél (1907‒1973)

A BékésWiki wikiből

mezőgazdasági mérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Kállay Kornél Békéscsabán született 1907. október 30-án Kállay Ödön Jenő (1866‒1939) és Rimanóczy Mária (1876‒1947) első gyermekeként; testvére Kállay Ernő (1912‒1973). Apja a békéscsabai földműves iskola igazgatója volt.

Középiskolai tanulmányait Békéscsabán, a Rudolf-főgimnáziumban kezdte, majd Pécsett folytatta, végül 1925-ben a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Hivatásának a mezőgazdaságot választotta, 1928-ban a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián gazda oklevelet szerzett.

Kállay Kornél Szombathelyen, 1934. október 25-én kötött házasságot Reiszig Ilona Eduardina Antónia Zitával. Hét gyerekük született: Albert (1935‒1949), Mária Mónika (1936‒2015), Katalin Ilona (1940‒1998), Tamás (1943), Ernesztina (1945), István (1949) és Ilona (1956).

Kállay Kornél 1973. augusztus 21-én, Budapesten hunyt el.

Munkássága

1933-tól 1936-ig a nagykállói mezőgazdasági szakiskolában, majd a csermajori mezőgazdasági tejipari szakiskolában fizetés nélküli gazdasági gyakornokként tevékenykedett. 1936-ban a Szombathelyi Téli Mezőgazdasági Iskolában segédtanárként tanított. Ugyanebben az évben a földművelésügyi miniszter gazdasági tanárrá nevezte ki, és ezzel együtt a Szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet bikazugi tangazdaságának a vezetésével is megbízta. Szarvason két évig a Tessedik Sámuel Gazdasági Tanintézet gyakorlati tanszékén rendes tanárként munkálkodott. 1938-ban felhagyott a tanítással, miután a minisztérium Budapestre helyezte át. 1945-ig a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalban a vízhasznosítási gazdasági osztály vezetője, az Öntözési Mezőgazdasági és Ipari Rt. szaktanácsadója, az Állandó Központi Talajjavító Bizottság, valamint a malária leküzdésére alakított vízrendezési bizottság tagja volt.

Kállay Kornél a második világháború után, 1946‒1947-ben a Gazdasági Főtanács mezőgazdasági előadójaként dolgozott. 1947 márciusában a gazdasági rendőrség hivatalos hatalommal való visszaélés miatt letartóztatta. A vád szerint Kállay tudta, hogy Návay Kálmán volt földbirtokos és dr. Székely András, a Tisza Vidéki Öntözőgazdák Szövetkezetének a vezetője „elfeketézik” az ország vetőmagrizskészletét, és megpróbálta kiszabadítani előkelő barátait a gazdasági rendőrségtől. 1948-tól Budapesten, majd Szolnokon lett az állami gazdaságok főagronómusa. 1952-ben a Minisztertanács az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjává választották. 1953-tól az Agrárgazdasági Kutatóintézetnél dolgozott, 1954-től a Rizstermelő Állami Gazdaság igazgatóságának lett főagronómusa, 1957-től pedig a Földművelésügyi Minisztériumnál kapott osztályvezetői kinevezést. 1959-től előbb az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutatóintézetének tudományos munkatársának, majd 1961-től az intézet főmunkatársának nevezték ki. Az 1970-ben bekövetkezett nyugdíjazása után két évig a Pénzügyminisztérium megbízásából a földértékelés és a korszerű hektárértékelés módszereinek kidolgozásával foglalkozott.

Kállay Kornél úttörő érdemeket szerzett az öntözéses növénytermesztés és főleg a nagyüzemi rizstermesztés kifejlesztésében. A Földművelésügyi Minisztérium által 1935-ben a szarvasi tanintézet mellett létesített öntözőtelepen kezdett öntözési kérdésekkel foglalkozni, sok növényfaj öntözési lehetőségeinek tisztázásához járult hozzá. Szántóföldi öntözési kísérleteket végzett, a magyar rizstermesztés módszereinek kidolgozásával foglalkozott. Új módszerek bevezetésével kíséretei meg a növénytermesztés fejlődését meggyorsítani, a mezőgazdasági termelést jövedelmezővé tenni. Szakmai irányításával 1950 után az Alföldön több, rizstermesztésre alkalmas öntözőtelep létesült, 1954-ben kezdeményezésére rizsnemesítő telep alakult Szarvason. Az 1950-es években részt vett a Tisza II. vízlépcső agrárgazdasági tervének elkészítésében. Az öntözéses növénytermesztés mellett a szőlészet, gyümölcstermelés, homoki növénytermesztés is foglalkoztatta. Tudományos kutatói tapasztalatait több könyvben és publikációban osztotta meg a közönséggel, tankönyveket írt mezőgazdasági szakközépiskolák számára, a Mezőgazdasági lexikon rovatvezetője és szerkesztője is volt.

A Kállay család

Kállay Kornél mezőgazdász, tudományos kutató a Kállay (nagykállói) családnak, Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjainak a leszármazottja. A család néhány fontosabb tagja:

Főbb munkái

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök