Jankay Tibor (1899-1994)

A BékésWiki wikiből

Jankay Tibor

képzőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Jankay Tibor munkái között

Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban. 1915-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja 1918-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján 1924-ben, 1926-27-ben és 1930-31-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat 1928-29-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az Auróra körnek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.

Jankay Tibor feleségével

A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet.

Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.

1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, 1977-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. 1994. március 20-án halt meg Los Angelesben. Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely utóbb több díjat is elnyert.

Munkássága

Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre. Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.

Galéria

Hagyatéka

Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott Kolozsvári Pál grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a Békés Megyei Könyvtárban. 2003-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven működött 2013-ig, ekkor össze vonták az intézményt a Munkácsy Mihály Múzeummal. Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.


The Art of Survival című dokumentumfilm trailere


Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök