Bud János (1880‒1950)

A BékésWiki wikiből

statisztikus, gazdaságpolitikus

Tartalomjegyzék

Élete

Bud János

Bud János a Máramaros vármegyei Dragomérfalván született 1880. május 30-án. Görögkatolikus családból származott, édesapja Bud György tanító, iskolaigazgató, édesanyja Draskó Mária.

A Nagyváradi Premontrei Gimnáziumban érettségizett, majd 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Már joghallgatóként, 1901-ben az Országos Statisztikai Hivatal tisztviselője lett: szociál- és kereskedelempolitikával foglalkozott.

1910-ben házasságot kötött Földváry Máriával, egy fiuk (Pál) és két lányuk (Magdi és Melitta) született. Unokája Pongrácz Tibor (1940‒2019) közgazdász, az Antall József-kormány egykori államtitkára.

Sikeres politikai pályája 1910-ben indult, amikor segédtitkár lett a kereskedelemügyi minisztériumban. 1912-ben titkárrá lépett elő és a minisztérium kereskedelempolitikai osztályára rendelték. 1916-ban a közélelmezési hivatalhoz helyezték át, 1917-ben miniszteri tanácsos, majd 1918-ban az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. 1921 decemberétől a közélelmezési minisztérium államtitkáraként, majd 1922 októberétől 1924 májusáig közélelmezési miniszterként dolgozott gróf Bethlen István kormányában. 1924-ben előbb hat hónapig a pénzügyminisztérium tárca nélküli minisztere volt, majd novembertől báró Korányi Frigyes utóda lett a pénzügyminiszteri székben. 1928 szeptemberétől 1931 augusztusáig közgazdasági, illetve 1929 augusztusától egyben kereskedelemügyi miniszter is volt. 1936-ban magyar királyi titkos tanácsos címet szerzett. Magyarországot képviselte a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságában. A második világháború után, 1949-ig a Magyar Statisztikai Társaság utolsó elnöke volt.

Bud János 1950. augusztus 7-én, hetvenéves korában hunyt el Budapesten; a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Az egyetem elvégzése után szakíróként szerzett magának nevet, sorra jelentek meg tudományos cikkei, önálló munkái. Szociál-, gazdaság- és kereskedelempolitikával foglalkozott, a bűnügyi statisztikai kutatások magyarországi kezdeményezőjeként tartják számon. 19191922 között a Közgazdasági Szemlét szerkesztette, és hosszú évekig a Közgazdasági Társaság igazgatója volt.

1911-ben a budapesti egyetemen a statisztika magántanára, 1917-től 1920-ig címzetes nyilvános rendkívüli tanára, majd 19201922-ben a budapesti műegyetem gazdaságpolitikai tanszékén nyilvános rendes tanár volt. 1931-től a kormányzati munkától való visszavonulását követően ismét a műegyetem, valamint 19341944 között a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen a gazdaságpolitika nyilvános rendkívüli tanára, 19441945-ben a közgazdaság-tudományi kar dékánja volt.

Az első világháború után Magyarországon a közélelmezés irányítása a legnehezebb feladatok közé tartozott; közélelmezési államtitkárként és miniszterként Bud János sikeres munkát végzett. Pénzügyminiszterként jelentős szerepet játszott az ország gazdasági konszolidációjában. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos segítségével másfél év alatt sikerült egyensúlyba hozni az állami költségvetést, és véget vetni a folyton fokozódó inflációnak. A teljesen elértéktelenedett korona helyett megteremtette az új magyar pénzt, a pengőt, mely Közép-Európa legstabilabb pénznemének bizonyult.

Bud János hitvalló görögkatolikus volt, sokirányú elfoglaltsága mellett tevékenyen részt vett egyháza életében. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének. Figyelemmel kísérte a görögkatolikus fiatalok sorsának alakulását. Fővédnöke volt a Vasvári Pál Körnek és a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.

Békéscsaba díszpolgára

A városi képviselő-testület 1925. szeptember 21-én Békéscsaba díszpolgára címmel tüntette ki Bud Jánost. Az indítványozók szerint a gazdaságpolitikus legfőbb érdeme a magyar pénzügyi anarchia megszüntetése és a magyar korona állandó értékének megteremtésével a nemzeti gazdaság megszilárdítása volt. Az indítvány előterjesztése előtt a szociáldemokrata képviselők elhagyták a termet, a javaslatot ezek után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A díszpolgári oklevél novemberben készült el, melyet dr. Berthóty István polgármester vezetésével egy küldöttség vitt el Budapestre, és adott át a pénzügyminiszternek.

Bud Jánost 1924-ben kormánypárti programmal a rétsági kerület képviselőjévé választották. Az 1926. évi választásokon régi kerületén kívül Békéscsabán is megválasztották. A miniszter ez utóbbi mandátumát tartotta meg, és kétszeri újraválasztása után 1938-ig képviselte a békéscsabai választókat az Országgyűlésben. Miniszterként és országgyűlési képviselőként állami pénzekkel, kedvező hitelek nyújtásával segítette a város fejlődését. Támogatásával épült meg 1929-ben a Békéscsabai Kisgazdák Egyletének székháza és a Kereskedelmi csarnok, kölcsönökkel segítette a Városháza átalakítását, a leánylíceum és az Árpád fürdő felépítését.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Főbb művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök