Becsey Oszkár (1889-1979)

A BékésWiki wikiből

belgyógyász főorvos

Tartalomjegyzék

Élete

1889. június 12-én Szabadkán született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1913-ban orvosi oklevelet kapott.

1913-tól 1919-ig az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján Jendrassik Ernő akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott, ugyanakkor bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is. Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta.

A mély vallású humanista orvos két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni.

1979. május 13-án, 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.

Munkássága

A Becsey család sírja

Hatéves klinikai tevékenysége után 1919-ben a békéscsabai városi vezetés meghívására – dr. Remenár Elek igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését. Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni, mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után 1940-ben 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, 1942-ben megvalósult a fertőző osztály kibővítése.

A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. 1946-ban minden jogigény nélkül, koholt vádakkal eltávolították az osztályáról. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására 1948-ban rehabilitálták. Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a Deák utca 5. szám alatt – folytatta, egészen 1978 januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.

Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is: tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az 1927-ben megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére 1926 nyarán szerzett. Társelnöke volt az 1937-ben megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek dr. Donner László és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.

1965-ben a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett Békéscsabán, lábtöréssel került kórházba.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök