Békéscsabai Kazinczy Lakótelep

A BékésWiki wikiből

Bevezetés

A békéscsabai Kazinczy /korábban Kulich/ Lakótelep születésének és felépítésének krónikája nemcsak a városé, hanem az ide költöző családoké is. A különböző helyekről jött lakók korábbi életkörülményeiket, szokásaikat hátrahagyva úttörői, néha elszenvedői voltak a hazai lakótelepi életforma kialakulásának. Erről a bonyolult folyamatról tudósítottak több évtizeden keresztül a Békés Megyei Népújság /később Békés Megyei Hírlap/ újságírói, fotósai.

A szócikk nem csak a Kazinczy Lakótelepet, hanem a Kazinczy útnak a mai Andrássy úttól a Szarvasi útig terjedő szakaszát, illetve az oda becsatlakozó utcákat is érinti.

A Kazinczy Lakótelep részlete


Történet

A lakótelep építése előtt ezen a nagy területen a korábbi évtizedekben a következők voltak megtalálhatók: Vásártér /az iskola és az ABC körüli rész/, Magyar Királyi Méntelep, később Előre Futballpálya /a mai Tűzoltósággal szembeni terület/, és a Dohánybeváltó /a tízemeletes épület környéke/.

A békéscsabai Városi Tanács határozata
1961-ben jelölte ki a Békéscsabai Városi tanács ezt a nagy területet lakótelep építése céljára.


A nagyarányú építkezés 1961-ben a Vásártér felől indult az első épület alapozásával. Az Állami Építőipari Vállalat munkagépei felvonultak és megtörténtek az első kapavágások. Az 1. számú épületet 1962-ben adták át. A lakások állami tulajdonúak voltak, alacsony havi bérleti díjjal. Később megalakult a Lakásszövetkezet, amelytől már megvásárolhatták a dolgozók a lakásokat 15 százalék előleg befizetésével.

1964-re 245 lakás épült meg. Akik ide költöztek általában rosszabb körülményekből, fürdőszoba nélküli házakból jöttek. A négyemeletes épületek három lépcsőházból álltak. A lakások nagyobb részt kétszobásak /előszoba, konyha, fürdőszoba, némelyikhez erkély tartozott/, de volt egyszobás lakás is. Áruk 103 ezer és 140 ezer forint körül mozgott. Ezeket még szénfűtésre tervezték, tehát fás rekesz is járt hozzájuk a földszinten. Közös helyiségnek számított a mosókonyha és szárító, valamint a gyermekkocsi tároló. Sok volt a fiatal házaspár.

Az infrastruktúrát később kezdték fejleszteni, kiszolgáló egységek épültek, hozzákezdtek a bölcsőde, az óvoda és az iskola építéséhez is. Minderre szükség volt, hiszen Békéscsaba, így a lakótelep lakossága is folyamatosan növekedett. Bolt még nem volt, csak egy bódéból árulták a friss kenyeret és tejtermékeket, felvágottakat. Talán a gyenge húsellátás miatt is, de sokan vitték magukkal a disznóvágás szokását és még 1974-ben is tartottak disznótort.


1964. decemberében megnyílt a város legmodernebb üzlete a Vásártéri ABC. Az elnevezést az Alapvető Bolti Cikkek szavak kezdőbetűje adta. Ez az üzlet egymillió hatszázezer forintból épült és egymilliós volt az árukészlet amivel a vevőket várták. Micsoda nagy összeg volt ez 50 évvel ezelőtt! Később külön zöldség- és hús bolt települt a jobb ellátás érdekében.

A 10. sz. Általános Iskola a tornaterem felől
Ugyanebben az évben épült fel Békéscsaba legújabb oktatási intézménye a 10. sz. Általános Iskola, melyet később egy új szárnnyal kellett bővíteni.


A lakótelepről kb. 240 rövidebb-hosszabb cikk szólt, a legtöbb az iskolával foglalkozott. Például arról tudósítottak, hogy szülők-nevelők ismerkedési estjét tartották, ahol fehér asztal mellett a családról és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről beszélgethettek a résztvevők. Pedagógiai előadás sorozatot is indítottak szülők számára. Egyébként is az iskola volt a legfontosabb közösség alakító intézmény. A gyerekek közül sokan már itt születtek itt jártak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Talán ők kötődnek legjobban a lakótelephez még most, felnőtt korukban is évtizedek távlatából.


Egyéb közösséget érintő akciók is voltak, bár ennek nem biztos, hogy örültek a dolgozók. Az Autóközlekedési Vállalat Kazinczy utcai telephelyén szolidaritási bélyeg vásárlására ösztönözték az embereket, hogy kötelezően támogassák az afrikai népek igazságos felszabadító harcát. Ahogy akkoriban diktálta a szokás!


1983 augusztus 14.jpg

Hamarosan megnyílt a lakótelep első és máig egyetlen étterme a Fehér Galamb is, mely 2019-bezárt, az épület jelenleg /2020-ban/ eladó.


Időközben leaszfaltozták a Kazinczy utat és a mellékutakat, már az épületek között is megépültek a járdák. Kis földsávokat alakítottak ki a kertészkedni vágyók számára, a Kertészeti Vállalat pedig fákat és elválasztó sövényeket telepített.


Közben folytatódott a lakásépítés és már több ezer ember élt itt. További fejlesztésekre volt szükség! Orvosi rendelő, fodrász, cipész, patyolat épült, 1967-ben pedig megnyílt Békés megye legnagyobb bútoráruháza, amellyel valamennyire enyhült a bútorínség. Akik akkoriban akarták berendezni a lakásukat, tudták, hogy mennyire nehéz volt megfelelő bútorokat találni!

A hatvanas évek második felében a volt Előre Futballpályán folytatódott az építkezés a 14-től a 25-ös épület megépítéséig. Az építőmunkások nemegyszer éjszaka is dolgoztak a pártkongresszus tiszteletére/!/

Miután „elfogyott” ez a terület is, a munkások a Kazinczy utca túloldalán az ABC-vel szemben folytatták az építkezést a 26-31-ig számozott házakkal. A hatvanas évek végén áttértek a fűtés korszerűsítésre, tehát már nem épültek szénfűtésű lakások. Bevezették a gázt. Azon épületekben, amelyekben még szénnel fűtöttek, lassan – saját erőből – gázvezetéket és konvektorokat szereltek be. Az önálló városrész kulturális igényeinek kielégítésére könyvesboltot, fiókkönyvtárat és újságosbódét is telepítettek. A könyvtár és a könyvesbolt egyben a közösségi művelődés színtere is volt. A hetvenes években megépült a gyógyszertár és a posta.

Végül az építkezéseknél áttértek a Dohánybeváltó körüli területre. Ezek az épületek panelházak voltak, ahol – először szénnel, majd gázzal működő – központi fűtést használtak.


A Lakótelep a 22-es épületből fotózva
Az 1980-as évekre egy élhető, sok füves területtel és egyre lombosodó fákkal szépített lakóteleppé vált. Hogy szebbé és barátságosabbá tegyék a környezetet, a tűzoltósággal szembeni kis parkba medencét építettek egy szoborral, mely a Fürdőző nő címet viseli, alkotója Rajki István.


Napjainkban

A kilencvenes évekre befejeződött az építkezés. A lakótelep tehát néhány évre „beállt”, a rendszerváltás azonban itt is nagy változásokat hozott: megszűnt a büfé, eltűntek a szolgáltatóház szövetkezeti kirendeltségei, egyedül az orvosi rendelő maradt meg. Az állami szolgáltatók helyébe magánvállalkozók költöztek, ismét lett cipész, fodrász is a telepen. A boltok profilja többszörös átalakuláson ment keresztül, de a lakók nem maradtak ellátatlanok. A Herbária bezárt, jelenleg kereskedelmi célt szolgálnak az épület helyiségei. Az Állami Építőipari Vállalat épülete magánkézbe került. A tulajdonostól bérelhető helyiségekben ügyvéd, kozmetikai szalon, Siketek és Nagyothallók Szövetsége stb. található.

A volt 10-es iskolában jelenleg szakközépiskola működik.

Az itt élők átlagéletkora megnövekedett, de sokan elköltöztek, vagy meghaltak. Az örökösök általában eladják a lakást, vagy bérlőket fogadnak.

A legtöbb épület a Lakásszövetkezet kezelésében van. Annak feladatköre megalakulása óta jelentősen módosult, tehát ha fel akarják újítani 40-50 éves házaikat az itt élők, akkor inkább a saját erőforrásaikra, megtakarításaikra kell támaszkodniuk a Szövetkezet segítségével. Az utóbbi néhány évben kedvező jelek látszanak a megújulást illetően. Különböző banki megtakarítási konstrukciók, pályázatok segítik az itt lakókat, hogy szebb és barátságosabb környezetben élhessenek!


Források

Békés Megyei Népújság 1960-1991, Békés Megyei Hírlap 1992-1995.

Gellért Mária: Lakótelep születik Békéscsabán. in: Körös tanulmányok - szakmai periodika. Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campus. Békéscsaba 2018.

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök