Békés Megyei Könyvtár

A BékésWiki wikiből

Tartalomjegyzék

Története

Előzmények és alapítás

Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben

A Békés Megyei Könyvtár alapjai a 19. század végén keletkeztek, mivel ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára, mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.

A két világháború között az ún. Auróra Kör üzemeltetett könyvtárat, a háborút követően Féja Géza író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását. Ezzel párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették és március 9-én nyitották meg az ország első megyei könyvtáraként. 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert. 1962-ben külön részlegként nyílt meg gyermekkönyvtár, 1964-ben pedig a zenei könyvtár.

Új épület

Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben

A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.

Fejlődés

Számítógépes tanfolyam 2002-ben

1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.

Átalakulások

Az épület 2012-ben

Fenntartói döntésre, 2007-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008. július 1-jén ismét új nevet kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. A könyvtár 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli. Az intézmény új fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Részlegek, osztályok

Zenei Könyvtár

Lipták Pál, a Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg a régi könyvtár épületében, ahol 1980. őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat Tomka Lajosné látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt.

A zenei könyvtár 1987. januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a Megyei Könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (itt hallgathatott zenét egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videó kazetták.

A "zenei"-ben kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zenei-ben csak fejhallgatóval, de az általános részleg sakkszobájában, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

A Dézsi Lajosné, aki 1966-tól volt a könyvtár munkatársa 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a részleget. Utóbbi dátum egybe esik a részleg megszűnésével, a gyűjtemény átköltöztetésével az olvasóterembe.

Felnőtt látogatójeggyel vagy napijeggyel rendelkező olvasók a gyűjtemény különböző dokumentumtípusait (CD/DVD/videokazetta/kotta/szakkönyv) helyben használhatják, illetve zenei klubtagság esetén a hangzó dokumentumokat és kottákat kikölcsönözhetik.

Galéria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök